Hogy is van ez? :)

"Hogy mindnyájunknak két életünk van. Kivétel nélkül két életet élünk! Amiben vagyunk, és amiben lenni szeretnénk. Minél közelebb vannak egymáshoz, annál boldogabbak vagyunk.... Álmainkat igazítsuk az életünkhöz, vagy életünket az álmainkhoz?... Ha igaza van, és nincs joker, be kell járnod az utadat. Nincs mese. Egyedül az a kérdés, hogy mennyire kapod el két pont között a legrövidebb utat, az egyenest." 

(A szív újtia)

A hétvégén immár sokadszorra kiolvastam Horváth Gergely kötetét, A szív útjait. Nem mondom, hogy mindennel egyet értek, de minden olvasásra kicsit más, kicsit mást érzek közelebb, sajátomnak. Most nem érzetem magam olyan elveszettnek, mint a Péter, a főhőse, de az útkeresésben szívesen voltam társa. Az életben nincs joker, de választásaink mindig vannak, és választásunk nem csak két út között, hanem arra is, hogy a döntéseinket hogyan éljük meg. Azt hiszem eljött az a pillanat, amikor már az agyam nem 22-25 éves bizonyos kérdésekben: megtanultam elfogadni és élvezni a döntéseimet. Nem kell mindent megideológizálni, mindenért ostorozni magunkat... Húszonpárévesen jaj de hányszor ráparázz az ember piti dolgokra is... aztán ahogy múlik az idő, tágulnak a határok, változnak az értékrendek....

Már nem aggodók azon, hogy ki mit gondol... Megtanultam, hogy nem ítélhetek el senkit, nem mondhatom meg a tutit senkinek, mert attól egyikünknek sem lesz jobb. Kellemetlen érzést kelteni a másikban, annak mi értelme van.... semmi!

Nem mondom, hogy könnyű, nem beleszólni más életébe, - mert ezt mindenki tudja, hogy az a legeslegkönnyebb... tudod, másban a szálkát, magadban a tuskót se! :)

Érzem a levegőben, magamban, nagy változások jönnek, még nem ért be teljesen a dolog, még sok összetevő van, de már irányban vagyok, ahogy főhősünk, Péter is:)

A város felülről, amelyet imádok, amellyel nem lehet betelni... még akkor sem, ha szombat estére nem találsz táncpartnert... 

 Pillanatok a hétvégéről:)

Gofri csupacsudijóval:) 

 Egy kis lazulás tengerparton :)

 és ahol a szél mindig fúj:)

 Ki láttatok már ekkora krumplit? Mi még nem:)