2013. február 10., vasárnap

Szünet-zárási pánik

Ez a hétvége volt a szünet utolsó hétvégére... persze hétvége lesz még, de a szünetnek és diákéletnek vége... hétfőtől indulnak a "dolgos" hétköznapok!
Azért még előtte adtunk a diákéletérzésnek:
csütörtök éjjel reggie buli, pénteken latin zenei koncert, szombaton kínai étterem, majd táncos zenés mulatság.

Andinak egyik ismerőse egy ifjúsági projektre "visz" négy magyar fiatalt és még a projekt kezdés előtt pár napot Istanbulban töltenek (a hétvégét), ezért megbeszélték, hogy pénteken találkoznak... Ildit is hívtuk! Végülis az 5fős magyar csapattal sokat nem voltunk, de szombaton bepótoltuk!:)
Ötkürrel és Hakannal a hajón találkoztunk. Ja igen, mert ilyen a véletlen: Ildi fél úton lakik a sulim és a lakhelyem között:) Most hallottam először Ötkürt angolul beszélni! :)
A Kooperatifba mentünk, latin élő zene volt, nagyon klassz volt:) Hakan hozott két török csajt, akik szintén hozták a török formát, főleg, amikor Hakan elkezdett Ildi körül legyeskedni - a csajok egyből féltékenyek lettek:)

Ettünk kagylót éjjel :) imádom!!! Aztán haza buszoztunk Ildivel!
De most már tudom, hogy ha dolmossal jövünk akkor fele annyi idő :) fél óra sincs és itthon vagyok Taksimról!!

Szombatra Ötkür elintézte, hogy a kínai étterembe menjünk ebédelni - vacsorázni - Ingyen!!!
Ez amolyan igazi kínai volt, nem a fast food amit otthon ettem!!
Igyekeztem pálcikával enni, többé -kevésbé sikerült, de  jobb kezem ujjaiba izomláz lett, mert annyira erőlködtem.
Néha Ötkür megszánt és a tányéromra tett pár falatot:) Ettünk garnélát, marhát, savanyú levest (ezt nem pálcikával), sótlan rizst, tofut, meg valamit amit nem tudtunk hogy mi ... és a magyarázat sem volt meggyőző rá!
Ott voltak Ötkür rokonai is - ők már tizen x éve itt élnek Istanbulban.



 Hakan is küzdött:

 Andinak nagyon jól ment:)
 Elég feszített volt a szombati programunk, ami azért valljuk be elég ritkság! A késés nem! Mi (én, Ötkür és Hakan) 1 órát késtünk az étteremből, Andi fél órát várt ránk....
Persze a kaját is késve hozták... 7re nekünk már Kadiköyben kellett volna lenni egy kiállítás megnyitón. A kiállításon az egyik comenius tanárasszisztens (mint én) is részt vett, egy szlovéniai lány, akivel eddig csak leveleztem, de még nem találkoztunk. Most is elég vicces volt! A lényeg, hogy kb. fél 9re odaértünk. De addigra már mindenkit: Hanna és a barátnője, az 5 fő magyart, Ildit Kadiköybe hívtunk, vártak ránk rendesen!
De azért csak odaértünk, csak összeszedtünk mindenkit! Ötkür pedig hozta a formáját és megtalálta nekem Aleksandrát:) Nagyon nem volt időnk beszélgetni, de úgyis fogunk még találkozni!
A kiállítás egy 10 nm-es szobában volt, pár darab tárgy.... szóval a kicsinél is kisebb volt.
Íme a legjobb darab a kiállításról:




Aztán elég nehezen de találtunk helyet 14 embernek... végre először történt meg, hogy egy asztalnál több magyar ült, mint külföldi!! :)


Éjfél felé dolmussal átmentünk Taksimba, de a fiatal magyarok nem bírták a strapát... egész nap várost néztek, meg vasárnapra is az volt a terv így gyorsan hazamentek. Mi még 3ig roptuk:) 

Vasárnap az abszolut semmit tevés: zenét hallgattam, beszélgettem, blogot írtam, és megcsináltam ezt:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése