Újra kerek a világ - 3. hét

Tegnap este visszazökkent a világ a rendes kerékvágásába, újra teljes lett minden.  Van amikor érzed, hogy ugrik egyet a világ fogaskereke és kizökken. Most nem éreztem az ugrást, hanem csak egyszerűen minden szépen visszaállt a normális állásába. (jó tudom, mi a normális :)

Pénteken kaptam telefont és számot is hozzá az egyik kollégámtól! 

Szombat éjszaka elmentünk táncolni és hajnal 4ig táncoltunk.. Értitek, én táncoltam, hajnal 4ig:) Szóval igyekszem a komfortküszöbömet erősen átlépdelni!

Vasárnap elmentem hamamba Hannával. Ez a speciális, klasszikus török fürdő, persze ne tévesszen meg a fürdő kifejezés, mert itt nincs medence.

Ez olyan mint a szauna, gőzkabin, azzal a különbséggel, hogy többen vannak benne és a meztelenség egyáltalán nem gond!

mindneki egy kis bugyiban szaladgál! 

Vannak a hamam nénik akik ledörzsölik a koszt, bőrt rólad, aztán jön a habos mazzsázs. Persze ezt egy másik hamam néni csinálja... Hihetetlen puha a bőrük:)

És óriási mellük van és még óriásibb hasuk... Szóval ehhez kell egy eltökéltség, de szerintem már másodikra már fel sem tűnik az embernek:)

Sajnos képet az épületről nem tudtam készíteni.. De aki eljön, azzal elmegyek újra :)

A hamam után olyan a bőröd mint még soha! vagyis de amikor megszülettél:) óriási!íg

Kicsit a fejemet is kimosták ott, ami szintén jó volt:) na ez nem az a törökös agymosás volt!

Este pedig átmentem Kadiköybe és megnéztem egy lakást, de most már eldöntöttem, hogy ha nagyon nem lesz gáz, akkor ez jó lesz!!!

A lánynak rózsaszín szövetkabátja van, szóval abszolút nyerő volt:) a szoba nem túl modern, kicsit kopott, de van egy kanapé és bármikor jöhetnek a haverok:))

Az ára is egész jó!

Szóval visszaállt a világ rendje:)

Itt a tavasz, még az orromban nem érzem, de látszik :)

Anatólia

Nem több az egész, mint hogy, mon cher,
köszönöm szépen, én jól vagyok,
mint a besurranó tolvajok!
Megbeszélni, mi a pálya?
A kacskaringós útszakasz elején,
Barkasszal (kocsi) a televényben,
(és a kocsi tetején:)
az utolsó, igaz emelkedőn.
Nem akarom, hogy így maradjon,
a koszos idő elhaladjon mellettünk!
Hiszen csak rád gondolok,
mint kozmoszra a mormonok,
ha muszáj szeretni. Mert nem lehet,
örökké csak szállni a napba,
mindig másik alakba csomózni a hülyeséget,
és öklendezni magadat,
a visszatérő akarat szerint.
Ezért szeretlek jobban, mint jó egypár dologban,
saját magamat.

Nem lehetek más neked,
alig várom, hogy észrevedd,
a kedves, okos cimborád,
ki hálót szőtt az éj felett.
Fölkértelek szerelemből, hogy táncolj velem,
és ne lásd, ami belőlem maradt.

(Kovács Gergely)

Tanulságok és igények

Ez ez hét igen érdekesen alakult... már igazán megszokhattam volna, hogy soha semmi nem alakul tervezés szerint ITT!

A hét közepi két napos szünetben sikerült összeszednem egy megfázást, nem nagyon vészest, de épp elég volt, hogy ne legyek topon. Köhögés még most is és számomra elég csúnyán hangzik és zavaróan... :S

A héten is néztem pár lakást, plusz egy kolesz lehetőséget és rá kellett jönnöm, hogy valószínűleg bennem van a hiba... Egyszerűen túl tökéletesre akartam mindent. Túl sok igényem van... és félek, ha egyszer alább megyek akkor azon már később nem lehet változtatni...

Olyan ez mint a pasik...

Kadiköyben találtak nekem egy kedvező árfekvésű, nagyon szuperül felszerelt, tök új, csilli-villi lánykollégiumot, még reggeli is volt az árban. Sőt, a beléptető ujjlenyomat olvasós volt:)) Én kérek elnézést:))

Egy elég komoly szépséghibája volt: három ágyas szobák voltak.

Huuu nem... öreg vagyok én már a koleszhoz... ha még egy ágyas szobák lettek volna, akkor hagyján... de 3 nő tizenpár négyzetméteren... meg volt, köszönöm:) de 29 évesen már nem:)

Este elmentem Besiktasban is nézni egyet... na ez sem volt piskóta... a balkonra menő folyosó végét levágták és kialakítottak belőle egy szobaszerűséget, de annyira kicsi lett, hogy a ruhás szekrény nem fért be... az már a balkonon volt. Na jó a balkon zárt volt, de oda teregetnek... ergo a "szoba" egy átjáró volt és még drága is volt...

Pénteken megnéztünk Kadiköyben egy lakást, mert most már a munkatársaim is segítenek keresni:) Ami nem derült ki a telefonban, hogy egy öreglány lakik ott plusz 2 albérlő lány, és van még egy külön szoba.. Tényleg újak voltak a bútorok, de az ágy egy kinyitható kanapé... na jó ezen még túl lehet lépni... a szobában saját óriási (normál nagy) hűtő volt, hogy mindenki a sajátját használja. A bérlőknek külön fürdő volt kialakítva... és férfi még  a lépcsőházba sem teheti a lábát! Az egyik albérlő lánynak van barátja és szomszéd utcában szoktak találkozni... :S na ne már!!

Szóval így nem... 

ekkor rá kellett döbbennem, hogy biztos, hogy bennem van a hiba... én vagyok túl válogatós... 

Olyan tökéletes álomnak hittem mindent, kicsit ez gyere gombóc hamm bekaplak érzés... és nem...

Andival nagyon sokat beszélgettünk a napokban, sokat nevettünk... nagyon szeretem, ahogy Andi látja a világot! Nagyon jó és elgondolkodtató meglátásai vannak... 

A suli készíttetett egy óriási bannert az épület homlokzatára: az első pont a Comenius Partnerségi projektükről szól, a 2. pont rólam (Comenius Tanárasszisztens, egy külföldi tanár lát el feladatokat) - mind ez hatalmas méretben!

Andinak mutattam és azt mondta, hogy már csak a fényképemet kellett volna mellé tenni és azzal a szöveggel, hogy hajadon!:) 

ja igen, mert ez itt téma eléggé, hogy 29 évesen még nem vagyok férjnél és nem rohangálnak körülöttem a saját porontyaim... 

Már ajánlottak hogy majd bemutatnak ennek-annak, én meg mondtam, hogy ha pasit szeretnék, majd szerzek magamnak egyet... ne tűnjek már ennyire bénának!:)

Pillanat kép a fogadóvirágomról:

Andi szerint mumufikálták, hogy még mindig ilyen :) (ma reggeli kép)

A kölykökről majd holnap, mert az egy külön fejezet:)

Addig is teszek fel pár képet a tengerről, hajóról:

Álmot láttam

Volt már nagyon élethű álmotok??

Becsszóra nem néztem filmet, sem videót, csupán esik a hó vagy nem tudom minek betudni, de jegesmedvével álmodtam. Elég barátságos volt egy darabig...
Úgy indult az álmom, hogy bementem az (egy) új munkahelyemre, valami irodába, ahol mint csoportvezető lettem (volna). Kb. 4-5 embert kellett volna koordinálnom, csupán csak kellett volna, mert ők semmibe vettek engem... tényleg abszolút nem figyeltek rám, elfordultak, nem válaszoltak... (azért a kölykök nem ilyen rosszak!)

Az iroda előterében építettek egy hatalmas műjéghegyet... dekorációként talán... és valahonnan előkerült egy jegesmedve 2 bocsával, azok is különböző méretűek voltak... A nagy medve felmászott a műjéghegyre... én meg fogtam a kisebbik bocsot. A kollégák meg nem csináltak semmit... csak ültek és néztek... Én meg üvöltöttem velük, hogy rajta, mindenki lássa el a dolgát, mert én nem tudom, hogy kinek a mi dolga, de azonnal lássák el. Erre megmozdultak...
A többi összefojt... a nagy medve majdnem elkapott,de elhúzták a fejét, éreztem a fogait az arcomon...

Na mit jelenthez ez?!

Hószünet - kedd, szerda

Mivel Andiéknak nincs TV-je, így mi nem értesültünk a hírekből, hogy kedd hószünet. De azért annyira nem vagyunk lúzerek:) írtam az igazgatónak, mire válaszolt, hogy igen jól olvastam a neten, szünet van!!
Szuper, van egy napunk, mit csináljunk:)))
Ekkor még sütött a nap és csak nevettünk, hogy jaj milyen hóról beszélnek ezek!!
Gergőnek persze menni kellett dolgozni, hisz egy multicég nem áll le csak úgy egy kis hó eséstől!!

Andival nagyon kényelmes napunk volt, kimentünk vettünk ezt-azt... aztán felmentünk a teraszra készíteni pár fotót! Itt van Andi és a hó:)

 Egy hirtelen ötlettől vezérelve építettünk egy hóembert:) Szerintem felnőtt életem első hóembere:) A felső testét én csináltam, kicsit szögletes lett, de csak azért mert a mellkasa előtt összefonja a karját :)

 Egy közös fotó a gyerekkel:)
Vagyis kettő :)

Megbeszéltük, hogy ma nem főzünk, hanem elmegyünk vacsizni! Az utca túl oldalán van egy hely, ahol kicsit nemzetközibb meleg ételt adnak, mint egy átlag döneresnél.  Ez volt a portugál sült csirke.
A sült csirkemellre egy hatalmas adag papirka-répa krémet borítanak. Igazán finom volt és csak 12 lira, ami nem vészes egy ekkora adagért!

Ja délután még földrengés is volt... elvileg 5.8-as, de mi semmit sem éreztük... facebookon jött a hír :)

Hanna nem volt jó passzban este, a pasija miatt... sőt elég rosszul volt. Szóval nem volt mit tenni, vettünk 2 üveg bort és átsétáltunk Hannához. 

 (Hannaék felé)

Eszegettünk, iszogattunk, rendeltünk még egy üveg bort, aztán Andi kitalálta, hogy irány az Araf Taksimban. Ez egy disco gyakorlatilag.

Két opció volt vagy tele lesz szünetelő diákokkal, vagy tök üres lesz... az utóbbi volt! Kb. mi voltunk hárman, két pár és pár fickó... persze török.

 (Hanna és Andi)

 (kilátás az Arafból)

Az Arafból nem lehet csak úgy haza menni,... előbb enni kell kagylót! Nincs jobb annál, mint amikor a citromos, rizses meleg kagylót éjjel 2kor majszolód az utcán kicsit spiccesen:)

Aztán még egy szendvicset is lenyomtunk, persze az is kagylós volt, csak az lisztben forgatott, bőolajban kisütött, fokhagymás szósszal leöntött. Hmm tényleg isteni volt!!:)

Viszont a hóember építésnek és a kis éjszakai kiruccanásnak úgy látszik meg van a böjtje: köhögök és fáj egy kicsit a torkom... 

Jaj, most is sok mindenen gondolkodom ám... folyton az élet nagy kérdéseiről... 

Még mindig a lakás a legnagyobb gondom... hogy nem találtam... 

Hószünet előtt

Menjünk vissza hétfőre... tak-tak-tak-tak.

Ugye hétfőn lett volna az első igazi órám.... Vittem a kis laptopomat, felpakoltam, gondolkodtam, hogy mit hogyan is kellene csinálni! A hó már elkezdett hétfő délelőtt esni, de nem maradt meg. Persze, hogy nem hiszen nem volt hideg!

Kb. fél1re be is értem a suliba... mindenki arról beszélt, hogy talán holnap szünet lesz, mert esik a hó! Értettem amit mondanak, de valahogy az én agyamban ez nem fért össze... 2re mentünk az önkormányzat elnökéhez. Nagyon tisztelettudónak kellett lennem, nem mintha az ilyen helyzetekben nem lennék az, de Metin külön hangsúlyozta jó párszor, hogy nagyon-nagyon fontos emberhez megyünk.

Szóval felvettem a legszebb mosolyomat, a legbájosabb nézésemet és igyekeztem minél többet bólogatni. Két kérdés volt ami megütötte jobban a fülemet: miért tanítok angolul amikor törökül is tudok (ezt akár én is kérdezhettem volna!!) és elég-e az ösztöndíj, amit kapok (gondoltam mondom, hogy nem, szóval esetleg ki tudná pótolni). Hihetetlen milyen anyagiasok tudnak lenni. A fickó beszélt picit angolul, de látszott rajta, hogy nem szeret nem az anyanyelvén beszélni. Természetesen mondta, hogy ha bármiben tud segíteni szóljunk neki.

Útközben ettünk egy dürümöt és újra és újra megdöbbenek rajta, hogy képesek a sült krumplit kenyértésztába tenni némi zöldséggel és hússal.  Nem volt rossz, de most egy darabig nem kérek ilyet...

Visszaértünk  suliba ahol is közölték velem, hogy menjek haza, mert nem tudni, hogy mi lesz itt még a nagy hóesésben! Ezt a képet hazafelé mentet készítettem. Jó tényleg esett a hó és az tényleg nem volt felemelő érzés amikor a szél az arcomba vágta a havat. De azért nem egy Szibéria! 

(babérfácska)

Mindegy én haza mentem:)

Minden nap hajóval járok át és vissza. A visszaúton általában van két éneklő-zenélő srác: az egyik gitározik a másik dobol egy fadobozon. Egész jók! Csak egy baj van velük, hogy mindig ugyanazt, vagy közel ugyanazt a dalt éneklik! Úgy néz ki, hogy leülnek valahova középre kb. az út felénél, eljátszanak egy dalt, madj a dobos srác fogja a gitártáskát és abba gyűjti az utasoktól az aprót.  Közben a gitáros játszik tovább, szintén valami szomorú, elnyújtott szerelmes dalt. 

Sikerült úgy összepárosítanom a nadrágomat és a cipőmet, hogy mindkettő felázott, mit fel- elázott inkább... de teljesen! 

Hétfőn este csináltunk rakott krumplit Andival. Igaz, hogy itt nincs tejföl, de a joghurt is megtette:)

Szóval a hétfővel megint nem jutottam előrébb a tanításba...

Lazítós hétvége

Jaj, vasárnap este van....  holnap hétfőn és indul a suli és az én óráim is!

Jaj, nem már hétfő van!:)

Na jó kicsit elmaradtam.

A hétvége nagyon klassz volt:))

Szombaton sokáig pihentünk:) Aztán olyan délután 4 felé kimentünk a piacra! Igen, mert ez sötétedésig van:) Óriási, igaz, hogy csak szombatonként van, de akkor is fantasztikus!

az emelet a ruhás, bugyis, ékszeres, táskás, stb. az alsó szinten a zöldségek!!

Évinek baglyok:)

 (sajtok)

 (gesztenye)

(olivabogyó)

Vasárnap pedig mentem lakásokat nézni.

Most úgy érzem, meg találtam a nekem valót! Egy török, informatikus sráctól akarok szobát bérelni. (szerintem én ezt bevonzom! a homlokomra van irva :)

A srác élt és dolgozott egy félévet Budapesten és nagyon kis jó fej, laza, és szép a lakás is és nem is annyira drága.

Kicsit felfelé kell gyalogolni, de na bumm e legyen a legkevesebb.

Előtte még csináltam pár képet a Boszporuszról:)

 Lakás kiválasztása után már csak egy gond maradt... január közepén tudok csak oda költözni, addig mit csináljak... mármint nem akarok itt lógni Andiék nyakán... Beszéltem velük és mondták, hogy ne aggódjak, majd főzők, bevásárolok párat és egálban leszünk!

Azt a 10 napot még kibírják velem:)

Miközben vártam a főbérlőt, erre lettem figyelmes:

Nem nagyon kivehető sajnos... a Burgernek, a McKi-nek van házhoz szállítása itt! Na ezt add össze:)

Ha valaki járt már Törökországban akkor az már tudja, hogy az egyfajta szolgáltatók, kisiparosok, üzletek szeretnek egymás mellé települni. Talán, hogy könnyebben megtaláljuk őket... nem tudom. A pizzások ugyanígy:)

Vasárnap délután elmentünk egy kiállításra Gergővel (ő Andi lakótársa). Nagyon klassz volt a kiállítás is és aztán beszélgettünk még vagy 2-3 órát. Ittunk vagy 3-4 teát - nem is tudtam 2ig elaludni...

A Selyem út melletti városok képzőművészetét mutatta be. Igazán lenyűgöző volt!!

 Éjjel pedig újra elkezdtem olvasni A szív útjait:)