Ez ez hét igen érdekesen alakult... már igazán megszokhattam volna, hogy soha semmi nem alakul tervezés szerint ITT!
A hét közepi két napos szünetben sikerült összeszednem egy megfázást, nem nagyon vészest, de épp elég volt, hogy ne legyek topon. Köhögés még most is és számomra elég csúnyán hangzik és zavaróan... :S
A héten is néztem pár lakást, plusz egy kolesz lehetőséget és rá kellett jönnöm, hogy valószínűleg bennem van a hiba... Egyszerűen túl tökéletesre akartam mindent. Túl sok igényem van... és félek, ha egyszer alább megyek akkor azon már később nem lehet változtatni...
Olyan ez mint a pasik...
Kadiköyben találtak nekem egy kedvező árfekvésű, nagyon szuperül felszerelt, tök új, csilli-villi lánykollégiumot, még reggeli is volt az árban. Sőt, a beléptető ujjlenyomat olvasós volt:)) Én kérek elnézést:))
Egy elég komoly szépséghibája volt: három ágyas szobák voltak.
Huuu nem... öreg vagyok én már a koleszhoz... ha még egy ágyas szobák lettek volna, akkor hagyján... de 3 nő tizenpár négyzetméteren... meg volt, köszönöm:) de 29 évesen már nem:)
Este elmentem Besiktasban is nézni egyet... na ez sem volt piskóta... a balkonra menő folyosó végét levágták és kialakítottak belőle egy szobaszerűséget, de annyira kicsi lett, hogy a ruhás szekrény nem fért be... az már a balkonon volt. Na jó a balkon zárt volt, de oda teregetnek... ergo a "szoba" egy átjáró volt és még drága is volt...
Pénteken megnéztünk Kadiköyben egy lakást, mert most már a munkatársaim is segítenek keresni:) Ami nem derült ki a telefonban, hogy egy öreglány lakik ott plusz 2 albérlő lány, és van még egy külön szoba.. Tényleg újak voltak a bútorok, de az ágy egy kinyitható kanapé... na jó ezen még túl lehet lépni... a szobában saját óriási (normál nagy) hűtő volt, hogy mindenki a sajátját használja. A bérlőknek külön fürdő volt kialakítva... és férfi még a lépcsőházba sem teheti a lábát! Az egyik albérlő lánynak van barátja és szomszéd utcában szoktak találkozni... :S na ne már!!
Szóval így nem...
ekkor rá kellett döbbennem, hogy biztos, hogy bennem van a hiba... én vagyok túl válogatós...
Olyan tökéletes álomnak hittem mindent, kicsit ez gyere gombóc hamm bekaplak érzés... és nem...
Andival nagyon sokat beszélgettünk a napokban, sokat nevettünk... nagyon szeretem, ahogy Andi látja a világot! Nagyon jó és elgondolkodtató meglátásai vannak...
A suli készíttetett egy óriási bannert az épület homlokzatára: az első pont a Comenius Partnerségi projektükről szól, a 2. pont rólam (Comenius Tanárasszisztens, egy külföldi tanár lát el feladatokat) - mind ez hatalmas méretben!
Andinak mutattam és azt mondta, hogy már csak a fényképemet kellett volna mellé tenni és azzal a szöveggel, hogy hajadon!:)
ja igen, mert ez itt téma eléggé, hogy 29 évesen még nem vagyok férjnél és nem rohangálnak körülöttem a saját porontyaim...
Már ajánlottak hogy majd bemutatnak ennek-annak, én meg mondtam, hogy ha pasit szeretnék, majd szerzek magamnak egyet... ne tűnjek már ennyire bénának!:)
Pillanat kép a fogadóvirágomról:
Andi szerint mumufikálták, hogy még mindig ilyen :) (ma reggeli kép)
A kölykökről majd holnap, mert az egy külön fejezet:)
Addig is teszek fel pár képet a tengerről, hajóról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése