Heti mérleg

Vessünk számot (vagy mértéket vagy mit):

 5 nap
17 óra
2 üveg bor
1 tartózkodási engedély
1 új ismerős
számos kellemes beszélgetés

Kedden este sikeresen elintéztem a tartózkodási engedély! Jippi :DD
Néhány kép az oda útról:

 Ez egy tök jó kép lett volna... ha az üveg nem lenne maszatos:)

 Kalamis:) ott van a suli!

 A kikötőből

 Taxik, villamos, napnyugta:

Na de ez milyen egy ostoba hely! Ez gyakorlatilag a rendőrség egyik intézménye. Semmi nincsen kiírva se törökül se más emberi nyelven, hogy merre menj, kit keres, mit hol intézz... Most annyi a segítség, hogy tudsz időpontot foglalni a neten. De ennyi...
A fiatal rendőrkék semmilyen nyelven nem beszélnek csak a sajátjukon, azaz törökül!! Olyan papírt adnak az adatok bizalmas kezeléséről ami szintén ékes török nyelven íródott!
Ami ennél is megdöbbentőbb volt, hogy aki jött intézni a papírjait azok mind tudtak törökül! Egytől-egyik, és nem csak csat-patt, hanem szépen!!
Persze volt egy kisebb fennakadás, mert én - az én okos fejem!! - otthon hagytam az előző dokumentumot (4 évvel ezelőtt kaptam). Véletlenül azt mondtam a rendőrsrácnak, hogy elvesztettem, hát majd nem leharapott a szemével! Aztán gyorsan korrigáltam, hogy nem hagytam el, csak otthon, Magyarországon maradt!
A mellett lévő ablaknál egy Tunéziából érkezett fiatalember próbálta intézni a dolgát, több-kevesebb sikerrel. A várakozásban elkezdtünk beszélgetni, adtam neki tollat, meg próbáltam fordítani neki törökről angolra (ÉNNN??!!!). Ő még csak 6 hónapja van itt és nem igazán megy neki a török... pedig nyelvsuliba jár.
Miután a papírokat elfogadták el kellett sétálni a pénztárhoz és befizetni 198 lírát, pont ennyit! :S
Oda is együtt mentünk.
Aztán ha ez meg van, akkor vissza a papírokkal az ügyintézőhöz, aki ad egy két héttel későbbi dátumot és időpontot, hogy akkor gyere átvenni a tartózkodási engedélyt.
Omar (mert, hogy így hívják) megvárt és jól kibeszéltük ezt az őrült bürokráciát!!
Számot cseréltünk és csütörtökön találkoztunk :)
Szóval kedden este sikeresen elintéztem
A tartózkodási elintézést valahogy meg kellett ünnepelni, szóval vettem bort és írtam a lakótársaknak, hogy akkor borozunk! Benne voltak! :) Nagyon klassz volt az este, tök jót beszélgettünk és még Margaretet is megismertem végre:)) Mint valami skandináv, teljesen olyan:) Dél-Afrikai:)
Nagyon laza ő is, mint mindenki ebben a lakásban... igyekszem én is az lenni:) A török pár művészek, a csajszi zongorázik, a fiú is zenél és művtörire jár, plusz rajzol, fest.

Meg is látszik a lakáson, hogy művészek...
Szerdán volt az első nap, hogy végig tanítottam 4 órát, aztán csütörtökön és aztán pénteken is...
Nagyon elfáradtam...

De ma meg kell ünnepelni, hogy 2 hét szünet:DDD

Egyéb érdekességek:

A simit árus

 A kikötő épülete belülről (Kabatas)

 Várjuk, hogy a hajóhoz engedjenek - ez minden kikötőben így néz ki:

 Este a kikötőből

 Finiküler - metro tulajdonképpen ami két állomás között közlekedik fel és le.

Itt találkoztam egy kanadai fickóval és egy orosz nővel. Egy hétre érkeztek Istanbulba egy turistikai kiállításra, ami nagyon nagyon tetszett nekik. A közlekedésről kérdeztek valamit én meg automatikusa válaszoltam angolul. Aztán beszélgettünk, mondtam, hogy Magyarországról vagyok, erre a fickó teljes extázisba jött, hogy ez milyen szuper, hogy ő mennyire imádja a kis hazámat, és a fővárosunkat, volt Szegeden és azt is nagyon szerette:) Mondtam neki, hogy én is :DD A kedvenc megjegyzés a részéről, hogy a mi kis országunk mennyivel olcsóbb, mint Istanbul! :D

Jaj, nagyon büszke voltam utána magamra, hogy egyáltalán megmertem szólítani, tudtam velük kommunikálni!!!:)