2013. január 15., kedd

A látszat csal

A sok sirályos kép ellenére én nem szeretem a sirályokat... nem tudom, olyan pimaszak! De végig gondolva a gondolatot (:) miattunk pimaszak, mert elkényeztettük őket...
Pedig a sirály törökül martı :)

A hajókat nagy csoportokban követik és kikövetelik, hogy az ember dobjon nekik egy falatot. 
Most jöjjön jó sok kép a tengerről és sirályokról:





 Videó menetközben
 Videó a partról












A hétfő egész kellemes volt, a diákok is kibírhatóak voltak. Szinte élveztem, hogy órát tartok:) Na jó teljesen élveztem:) A kicsik hálásak második és első osztályban voltam. Igazából kommunikációt kell tartanom, mindegy h mi a téma, akár törit is taníthatnék... csak angolul. 
Jaj, ha arra gondolok, hogy ezt akartam a legkevésbé, most meg SZINTE természetes... 

Viszont ma pont az ellenkezője történt... a 7. osztályosoknak tartottam órát... és szar volt. Nincs mit szépíteni rajta, én is szar voltam, ők is... mindkét fél dühösen, mérgesen és elégedetlenül hagyta el a termet. pedig 2 órát voltam velük... de nem ment... nem vagyok elég felkészült még hozzá... 
Én aki kisregényt írt a nem formális tanulásról, meg ódákat zengtem a frontális oktatás mellőzéséről... húú nagyon sokat kell tanulnom... Andi segít! Andi sokat segít ebben is!

Holnap a 8.osztályosokhoz megyek... végre először tudom, hogy kikhez megyek. Hiába mondja az igazgató, hogy mindegy, hogy mit csinálok, mindegy h bemegyek-e vagy sem az órára... én így nem akarom! Ha csinálok valamit akkor azt csináljam jól, hozzam ki belőle amit lehet...


Ma elköltöztem, vagyis félig csak... délelőtt elvittem az óriási táskámat az új szobámba. Újra megerősítettem magamban, hogy kicsit koszos, kicsit kopott a hely, de valamiért nekem még is ez kell. Jó persze, volt benne egy nagy adag olyan érzés is, hogy ennek jónak kell lennie.
Hétfőn én főztem vacsit Andiéknak, persze Gergő nem kért... narancsos csirkét banánpürével ami burgonya:D
Hanna is átjött este és egy kicsit boroztunk, arra már Gergő is kijött. Aztán este még beszélgettünk 1 órát, ami nagyon klassz volt... olyan klasszul mély, érzelmi határokat súroló.

Búcsú vacsi desszertjéből ez maradt (mini ekler fánkok:)

Az utcán Kadiköyben.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése